Attachment 114750 Details for Bug 172294 – /doc/hu/handbook/2007.0/hb-install-ppc64-disk.xml

/doc/hu/handbook/2007.0/hb-install-ppc64-disk.xml

hb-install-ppc64-disk.xml (text/plain), 22.74 KB, created by Lónyai Gergely on 2007-03-28 13:25:37 UTC

(hide)

Description:

Filename:

MIME Type:

Creator: Lónyai Gergely

Created: 2007-03-28 13:25:37 UTC

Size: 22.74 KB

patch

obsolete

><?xml version='1.0' encoding='UTF-8'?>
><!DOCTYPE sections SYSTEM "/dtd/book.dtd">
>
>
>
>
>
>
><sections>
>
><version>7.1</version>
><date>2006-11-02</date>
>
><section>
><title>PÃ¡r szÃ³ az Ãºgynevezett blokkeszkÃ¶zÃ¶krÅl</title>
><subsection>
><title>BlokkeszkÃ¶zÃ¶k</title>
><body>
>
>
>Ahhoz, hogy tovÃ¡bb lÃ©phessÃ¼nk, elÅszÃ¶r alaposan Ã¡ttekintjÃ¼k a Gentoo Linux, 
>Ã©s Ã¡ltalÃ¡ban a Linuxok lemezkezelÃ©sÃ©t. SzÃ³ lesz a Linux fÃ¡jlrendszerekrÅl,
>partÃciÃ³krÃ³l Ã©s blokkeszkÃ¶zÃ¶krÅl. MiutÃ¡n tisztÃ¡ban leszel a lemez- Ã©s 
>fÃ¡jlkezelÃ©s minden csÃnjÃ¡val-bÃnjÃ¡val, vÃ©gigvezetÃ¼nk a Gentoo Linux 
>telepÃtÃ©sÃ©hez szÃ¼ksÃ©ges partÃciÃ³k Ã©s fÃ¡jlrendszerek lÃ©trehozÃ¡sÃ¡n.
>
>
>
>KezdjÃ¼k mindjÃ¡rt a <e>blokkeszkÃ¶zÃ¶kkel</e>. A legismertebb ilyen eszkÃ¶z
>valÃ³szÃnÅ±leg az, amelyik az elsÅ IDE merevlemezt jelenti a Linux rendszerekben:
>a <path>/dev/hda</path>. Ha a gÃ©pedben SCSI lemezek vannak, az elsÅ merevlemez
><path>/dev/sda</path> lesz. A Serial ATA eszkÃ¶zÃ¶knek ugyancsak 
><path>/dev/sda</path> alakÃºak, hiÃ¡ba IDE eszkÃ¶zÃ¶krÅl van szÃ³.
>
>
>
>Az ilyen fenti blokkeszkÃ¶zÃ¶k nem mÃ¡sok, mint absztrakt kapcsolÃ³dÃ¡si pontok a 
>lemezegysÃ©ghez. A felhasznÃ¡lÃ³i programok ezeket az eszkÃ¶zÃ¶ket hasznÃ¡lhatjÃ¡k a 
>lemez elÃ©rÃ©sÃ©hez, anÃ©lkÃ¼l, hogy tudnÃ¡k, az most IDE, SCSI vagy valami mÃ¡s 
>fajta egysÃ©g. A program egyszerÅ±en csak 512 bÃ¡jtos, Ã¶sszefÃ¼ggÅ, 
>vÃ©letlenszerÅ±en elÃ©rhetÅ blokkokban megcÃmzi a lemezt.
>
>
></body>
></subsection>
><subsection>
><title>PartÃciÃ³k Ã©s szeletek</title>
><body>
>
>
>Igaz, hogy elmÃ©letben lehetsÃ©ges az egÃ©sz lemezt egyben hasznÃ¡lni, s Ãgy 
>telepÃteni a Linuxot, de a gyakorlatban szinte sosem csinÃ¡ljÃ¡k Ãgy. Ehelyett a 
>teljes blokkeszkÃ¶zt feldaraboljÃ¡k kisebb, kÃ¶nnyebben kezelhetÅ 
>blokkeszkÃ¶zÃ¶kre. A legtÃ¶bb rendszeren ezeket <e>partÃciÃ³knak</e> hÃvjÃ¡k. MÃ¡sok 
>hasonlÃ³ technikÃ¡t alkalmaznak, de <e>szeleteknek (slice)</e> nevezik Åket.
>
>
></body>
></subsection>
></section>
><section>
><title>Hogyan tervezzÃ¼k meg a partÃciÃ³kiosztÃ¡st?</title>
><subsection>
><title>Egy alap kiosztÃ¡s leÃrÃ¡sa</title>
><body>
>
>
>Ha nem akarsz azzal szenvedni, hogy partÃciÃ³-kiosztÃ¡st tervezz a rendszered
>szÃ¡mÃ¡ra, hasznÃ¡lhatod az alÃ¡bbit, amelyet a kÃ¶nyv egÃ©szÃ©ben alapul veszÃ¼nk:
>
>
><table>
><tr>
> <th>PartÃciÃ³</th>
> <th>FÃ¡jlrendszer</th>
> <th>MÃ©ret</th>
> <th>LeÃrÃ¡s</th>
></tr>
><tr>
> <ti><path>/dev/sda1</path></ti>
> <ti>Partition map</ti>
> <ti>31.5k</ti>
> <ti>partÃciÃ³-tÃ©rkÃ©p</ti>
></tr>
><tr>
> <ti><path>/dev/sda2</path></ti>
> <ti>(bootstrap)</ti>
> <ti>800k</ti>
> <ti>Apple_Bootstrap</ti>
></tr>
><tr>
> <ti><path>/dev/sda3</path></ti>
> <ti>(swap)</ti>
> <ti>512M</ti>
> <ti>swap partÃciÃ³</ti>
></tr>
><tr>
> <ti><path>/dev/sda4</path></ti>
> <ti>ext3</ti>
> <ti>a lemez tÃ¶bbi rÃ©sze</ti>
> <ti>root partÃciÃ³</ti>
></tr>
></table>
>
><note>
>Van pÃ¡r mÃ¡s partÃciÃ³ is, az alÃ¡bbi nevekkel: <path>Apple_Driver43,
>Apple_Driver_ATA, Apple_FWDriver, Apple_Driver_IOKit,
>Apple_Patches</path>. Ha nem akarsz MacOS 9-et hasznÃ¡lni, letÃ¶rÃ¶lheted Åket, 
>mivel sem a MacOS X-nek, sem a Linuxnak nincs rÃ¡juk szÃ¼ksÃ©ge. Ehhez a parted 
>programot Ã©rdemes hasznÃ¡lnod, a max-fdisk mÃ©g nem kÃ©pes ezeket tÃ¶rÃ¶lni.
></note>
>
>
>Ha Ã©rdekel, mekkora lehet egy partÃciÃ³ mÃ©rete, vagy azt, hogy hÃ¡ny partÃciÃ³ra 
>lesz szÃ¼ksÃ©ged, olvass tovÃ¡bb. EgyÃ©bkÃ©nt pedig folytathatod az
><uri link="#mac-fdisk">Apple G5: a lemez particionÃ¡lÃ¡sa a mac-fdisk 
>programmal</uri> vagy az <uri link="#fdisk">IBM pSeries: a lemez 
>particionÃ¡lÃ¡sa az fdisk programmal</uri> cÃmÅ± fejezettel.
>
>
></body>
></subsection>
><subsection>
><title>HÃ¡ny Ã©s mekkora?</title>
><body>
>
>
>A partÃciÃ³k szÃ¡ma erÅsen fÃ¼gg a hasznÃ¡lat mÃ³djÃ¡tÃ³l. PÃ©ldÃ¡ul, ha sok 
>felhasznÃ¡lÃ³d lesz, valÃ³szÃnÅ±leg kÃ¼lÃ¶n akarod tenni a <path>/home</path>-ot, 
>mivel Ãgy nÅ a biztonsÃ¡g, Ã©s a mentÃ©s is egyszerÅ±bb. Ha levelezÅ szervernek 
>telepÃted a Gentoo-t, Ã©rdemes a <path>/var</path>-t kÃ¼lÃ¶n helyre rakni, mivel 
>ezen belÃ¼l tÃ¡rolÃ³dnak a levelek. Ha ehhez megfelelÅ fÃ¡jlrendszert vÃ¡lasztasz, 
>nagymÃ©rtÃ©kben megnÅ a rendszered teljesÃtmÃ©nye. A jÃ¡tÃ©kszervereknÃ©l az 
><path>/opt</path> mehet kÃ¼lÃ¶n - a jÃ¡tÃ©kok szerverei tÃ¶bbnyire ide kerÃ¼lnek. Az 
>oka hasonlÃ³, mint a <path>/home</path> esetÃ©n: biztonsÃ¡g Ã©s mentÃ©s. A 
><path>/usr</path>-t Ã©rdemes minÃ©l nagyobbra hagyni, mert nem csak az 
>alkalmazÃ¡sok tÃ¶bbsÃ©ge telepÃ¼l ide, de maga a Portage-fa is kÃ¶rÃ¼lbelÃ¼l 500MB 
>helyet foglal, nem szÃ¡mÃtva az itt tÃ¡rolt forrÃ¡skÃ³dokat.
>
>
>
>EbbÅl mÃ¡r lÃ¡thatod, a kÃ©rdÃ©sre adott vÃ¡lasz leginkÃ¡bb attÃ³l fÃ¼gg, mit akarsz
>elÃ©rni. A kÃ¼lÃ¶nÃ¡llÃ³ partÃciÃ³knak vagy kÃ¶teteknek az alÃ¡bbi elÅnyei vannak:
>
>
><ul>
><li>
> A leggyorsabb fÃ¡jlrendszert vÃ¡laszthatod ki minden partÃciÃ³nak vagy kÃ¶tetnek
></li>
><li>
> A rendszered nem fog kifutni az Ã¶sszes szabad helybÅl, ha egy hibÃ¡s program
> folyamatosan fÃ¡jlokat Ãr egy partÃciÃ³ra vagy kÃ¶tetre
></li>
><li>
> Ha szÃ¼ksÃ©ges, a fÃ¡jlrendszer-ellenÅrzÃ©s ideje csÃ¶kkenthetÅ, mivel a tÃ¶bb
> ellenÅrzÃ©s egymÃ¡ssal pÃ¡rhuzamosan futtathatÃ³ (bÃ¡r ez inkÃ¡bb akkor elÅny, ha
> tÃ¶bb lemezegysÃ©ged van)
></li>
><li>
> A biztonsÃ¡g nÃ¶velhetÅ azzal, hogy egyes partÃciÃ³kat, kÃ¶teteket csak 
> olvashatÃ³an, nosuid (a setuid bitet nem veszi figyelembe) Ã©s noexec (a
> futtathatÃ³ bitet nem veszi figyelembe) jellemzÅkkel csatolsz
></li>
></ul>
>
>
>A tÃ¶bb partÃciÃ³nak azonban hÃ¡trÃ¡nya is van: ha nem Ã¡llÃtod be megfelelÅen,
>a rendszered egyes helyein tÃºl sok, mÃ¡shol tÃºl kevÃ©s szabad helyed marad.
>A SCSI Ã©s SATA eszkÃ¶zÃ¶kre rÃ¡adÃ¡sul legfeljebb 15 partÃciÃ³t rakhatsz.
>
>
></body>
></subsection>
></section>
><section id="mac-fdisk">
><title>AlapÃ©rtelmezett: a lemez partÃcionÃ¡lÃ¡sa a mac-fdisk (Apple G5) programmal</title>
><body>
>
>
>Itt az idÅ, hogy elkÃ©szÃtsd partÃciÃ³idat a <c>mac-fdisk</c> programmal:
>
>
><pre caption="A mac-fdisk indÃtÃ¡sa">
># mac-fdisk /dev/sda
></pre>
>
>
>ElÅszÃ¶r tÃ¶rÃ¶ld le az elÅbb kiÃ¼rÃtett partÃciÃ³kat, hogy elÃ©g hely legyen a 
>Linuxosok rÃ©szÃ©re. A <c>mac-fdisk</c> programon belÃ¼l a <c>d</c> parancsot 
>kell ehhez hasznÃ¡lnod. Csak a tÃ¶rÃ¶lni kÃvÃ¡nt partÃciÃ³ szÃ¡mÃ¡t kell megadni.
>
>
>
>MÃ¡sodjÃ¡ra lÃ©tre kell hoznod az <e>Apple_Bootstrap</e> partÃciÃ³t a <c>b</c> 
>paranccsal. Meg fogja kÃ©rdezni, melyik blokkon kezdje el - az elsÅ szabad 
>partÃciÃ³ szÃ¡mÃ¡t Ãrd ide, mÃ¶gÃ¶tte egy <c>p</c> betÅ±vel. PÃ©ldÃ¡nkban ez a 
><c>2p</c>.
>
>
><note>
>Ez a partÃciÃ³ <e>nem</e> boot partÃciÃ³. Ezt a Linux egyÃ¡ltalÃ¡n nem hasznÃ¡lja, 
>semmilyen fÃ¡jlrendszert nem kell rÃ¡ tenned, soha nem kell csatolnod. A PPC-
>felhasznÃ¡lÃ³knak nincs kÃ¼lÃ¶n partÃciÃ³ra szÃ¼ksÃ©gÃ¼k a <path>/boot</path>-hoz.
></note>
>
>
>A <c>c</c> megnyomÃ¡sÃ¡val kÃ©szÃtsd el a swap partÃciÃ³t is! A <c>mac-fdisk</c> 
>megint csak megkÃ©rdezi, melyik blokkon akarod kezdeni. Mivel az elÅbb a 
><c>2</c>-t adtuk meg az Apple_Bootstrap partÃciÃ³nÃ¡l, most <c>3p</c>-t kell 
>megadnod. Amikor a mÃ©retÃ©t kÃ©rdi, adj meg <c>512M</c>-ot (vagy annyit, 
>amennyit jÃ³nak lÃ¡tsz). Amikor pedig a nevÃ©t kell megadnod, Ãrd be a 
><c>swap</c> szÃ³t (ez kÃ¶telezÅ!).
>
>
>
>A root partÃciÃ³ lÃ©trehozÃ¡sÃ¡hoz megint nyomd meg a <c>c</c>-t, majd 
><c>4p</c>-vel add meg a kezdÅblokkot. MÃ©retnek megint csak <c>4p</c> legyen. 
>Ezt a <c>mac-fdisk</c> Ãºgy fogja Ã©rtelmezni, hogy "HasznÃ¡ld a maradÃ©k helyet". 
>A nevÃ©nek a <c>root</c> szÃ³t Ãrd be (ez is kÃ¶telezÅ!).
>
>
>
>A befejezÃ©shez Ãrasd ki a lemezre a partÃciÃ³kat a <c>w</c> paranccsal, majd 
>lÃ©pj ki a <c>mac-fdisk</c>-bÅl a <c>q</c> megnyomÃ¡sÃ¡val!
>
>
><note>
>Nem Ã¡rt ellenÅrizni, hogy minden rendben ment-e. Ehhez indÃtsd el mÃ©g egyszer 
>a mac-fdisket, Ã©s nÃ©zd Ã¡t, hogy a partÃciÃ³k megvannak-e! Ha a lÃ©trehozott 
>partÃciÃ³k egyikÃ©t sem lÃ¡tod, vagy mÃ¡s Ã©rtÃ©kekkel, az "i" megnyomÃ¡sÃ¡val 
>ÃºjragenerÃ¡lhatod a partÃciÃ³s tÃ¡blÃ¡t. Ez egyben le is tÃ¶rli az Ã¶sszes partÃciÃ³t.
></note>
>
>
>Most, hogy elkÃ©szÃ¼ltek a partÃciÃ³id, folytathatod a 
><uri link="#filesystems">FÃ¡jlrendszerek lÃ©trehozÃ¡sa</uri> fejezettel.
>
>
></body>
></section>
><section id="fdisk">
><title>IBM pSeries, iSeries Ã©s OpenPower: a lemez partÃcionÃ¡lÃ¡sa az fdisk programmal</title>
><subsection>
><body>
>
><note>
>Ha a telepÃtett Gentoo Linuxodon RAID tÃ¶mbÃ¶t akarsz hasznÃ¡lni, Ã©s POWER5-alapÃº
>hardvered van, Ã©rdemes futtatnod az <c>iprconfig</c> parancsot, hogy Advanced
>Function tÃpusÃºra formÃ¡zd a lemezeket, Ã©s lÃ©trehozd a tÃ¶mbÃ¶ket. Ehhez a 
>telepÃtÃ©s elkÃ©szÃ¼lte utÃ¡n telepÃtened kell az <c>iprutils</c> csomagot.
></note>
>
>
>Ha ipr-alapÃº SCSI csatolÃ³d van, most Ã©rdemes lehet elindÃtani az ipr 
>szolgÃ¡ltatÃ¡sokat.
>
>
><pre caption="Az ipr szolgÃ¡ltatÃ¡sok indÃtÃ¡sa">
># /etc/init.d/iprinit start
></pre>
>
>
>Ebben a rÃ©szben elmagyarÃ¡zzuk, hogyan hozd lÃ©tre az elÅzÅ pÃ©ldÃ¡ban leÃrt 
>partÃciÃ³-kiosztÃ¡st, vagyis:
>
>
><table>
><tr>
> <th>PartÃciÃ³</th>
> <th>LeÃrÃ¡s</th>
></tr>
><tr>
> <ti><path>/dev/sda1</path></ti>
> <ti>PPC PReP boot partÃciÃ³</ti>
></tr>
><tr>
> <ti><path>/dev/sda2</path></ti>
> <ti>swap partÃciÃ³</ti>
></tr>
><tr>
> <ti><path>/dev/sda3</path></ti>
> <ti>root partÃciÃ³</ti>
></tr>
></table>
>
>
>A kiosztÃ¡st termÃ©szetesen a sajÃ¡t igÃ©nyeid szerint vÃ¡ltoztasd meg.
>
>
></body>
></subsection>
><subsection>
><title>A jelenlegi partÃciÃ³-kiosztÃ¡s megtekintÃ©se</title>
><body>
>
>
>Az <c>fdisk</c> egy nÃ©pszerÅ± Ã©s hasznos eszkÃ¶z ahhoz, hogy a lemezedet
>partÃciÃ³kra oszthasd. IndÃtsd el az <c>fdisk</c>-et a megfelelÅ
>lemezen! (A pÃ©ldÃ¡nkban a <path>/dev/sda</path> eszkÃ¶zt hasznÃ¡ljuk.)
>
>
><pre caption="Az fdisk indÃtÃ¡sa">
># fdisk /dev/sda
></pre>
>
>
>Ha elindult az <c>fdisk</c>, az alÃ¡bbihoz hasonlÃ³ prompt fogad:
>
>
><pre caption="fdisk prompt">
>Command (m for help):
></pre>
>
>
>A <c>p</c> megnyomÃ¡sÃ¡val megnÃ©zheted a partÃciÃ³k jelenlegi kiosztÃ¡sÃ¡t:
>
>
><pre caption="Egy pÃ©lda a partÃciÃ³k beÃ¡llÃtÃ¡sÃ¡ra">
>Command (m for help): p
>
>Disk /dev/sda: 30.7 GB, 30750031872 bytes
>141 heads, 63 sectors/track, 6761 cylinders
>Units = cylinders of 8883 * 512 = 4548096 bytes
>
> Device Boot Start End Blocks Id System
>/dev/sda1 1 12 53266+ 83 Linux
>/dev/sda2 13 233 981571+ 82 Linux swap
>/dev/sda3 234 674 1958701+ 83 Linux
>/dev/sda4 675 6761 27035410+ 5 Extended
>/dev/sda5 675 2874 9771268+ 83 Linux
>/dev/sda6 2875 2919 199836 83 Linux
>/dev/sda7 2920 3008 395262 83 Linux
>/dev/sda8 3009 6761 16668918 83 Linux
>
>Command (m for help):
></pre>
>
>
>A fenti lemez Ãºgy lett beÃ¡llÃtva, hogy hat darab Linux fÃ¡jlrendszer
>legyen rajta (a hozzÃ¡juk tartozÃ³ partÃciÃ³ "Linux" felirattal szerepel), 
>valamint egy swap partÃciÃ³ ("Linux swap" nÃ©vvel).
>
>
></body>
></subsection>
><subsection>
><title>Minden partÃciÃ³ tÃ¶rlÃ©se</title>
><body>
>
>
>ElÅszÃ¶r minden lÃ©tezÅ partÃciÃ³t tÃ¶rlÃ¼nk a lemezrÅl. Ehhez hasznÃ¡ld a 
><c>d</c> billentyÅ±t. PÃ©ldÃ¡ul, a lÃ©tezÅ <path>/dev/sda1</path> tÃ¶rlÃ©sÃ©hez:
>
>
><note>
>Ha nem akarod az Ã¶sszes partÃciÃ³t tÃ¶rÃ¶lni, csak azokat szedd le, melyekre
>nincs szÃ¼ksÃ©ged. EnnÃ©l a pontnÃ¡l a szerzÅ azt javasolja, hogy csinÃ¡lj
>biztonsÃ¡gi mentÃ©st az adataidrÃ³l, nehogy elvesszenek.
></note>
>
><pre caption="PartÃciÃ³ tÃ¶rlÃ©se">
>Command (m for help): d
>Partition number (1-4): 1
></pre>
>
>
>Ãgy a partÃciÃ³t tÃ¶rlÃ©sre jelÃ¶lted meg. A <c>p</c> megnyomÃ¡sÃ¡ra tÃ¶bbÃ© nem 
>jelenik meg a listÃ¡ban, de addig nem tÃ¶rlÅdik, mÃg el nem mented a 
>vÃ¡ltoztatÃ¡saidat. Ha elrontasz valamit, Ã©s mentÃ©s nÃ©lkÃ¼l abba akarod hagyni a 
>particionÃ¡lÃ¡st, azonnal nyomd meg a <c>q</c> billentyÅ±t, majd Ã¼ss entert. Ãgy 
>a partÃciÃ³d nem tÃ¶rlÅdik.
>
>
>
>Most, feltÃ©telezve, hogy a rendszered Ã¶sszes partÃciÃ³jÃ¡t el akarod tÃ¼ntetni, 
>ismÃ©telten nyomogasd a <c>p</c>-t, hogy megnÃ©zd az aktuÃ¡lis Ã¡llapotot, majd a 
><c>d</c>-t Ã©s a partÃciÃ³ szÃ¡mÃ¡t, hogy tÃ¶rÃ¶ld azt. A vÃ©gÃ©n egy Ã¼res partÃciÃ³s 
>tÃ¡blÃ¡t kapsz:
>
>
><pre caption="Ãres partÃciÃ³s tÃ¡bla">
>Disk /dev/sda: 30.7 GB, 30750031872 bytes
>141 heads, 63 sectors/track, 6761 cylinders
>Units = cylinders of 8883 * 512 = 4548096 bytes
>
>Device Boot Start End Blocks Id System
>
>Command (m for help):
></pre>
>
>
>A memÃ³riÃ¡ban lÃ©vÅ partÃciÃ³s tÃ¡bla mÃ¡r Ã¼res, nekiÃ¡llhatunk lÃ©trehozni az 
>Ãºjakat. Az elÅzÅekben leÃrt alapÃ©rtelmezett particionÃ¡lÃ¡si sÃ©mÃ¡t fogjuk
>hasznÃ¡lni. TermÃ©szetesen, ha neked nem ilyenre van szÃ¼ksÃ©ged, ne betÅ±rÅl
>betÅ±re ugyanezeket Ãrd be!
>
>
></body>
></subsection>
><subsection>
><title>A PPC PReP boot partÃciÃ³ lÃ©trehozÃ¡sa</title>
><body>
>
>
>ElÅszÃ¶r egy kismÃ©retÅ± PReP boot partÃciÃ³t kÃ©szÃtÃ¼nk el. Add ki az <c>n</c> 
>parancsot, majd <c>p</c>-vel vÃ¡lassz primary (elsÅdleges) partÃciÃ³-tÃpust, 
>s utÃ¡na <c>1</c>-et, hogy az egyes szÃ¡mÃº legyen. Amikor az elsÅ cilindert 
>kÃ©rdezi, csak Ã¼ss entert. Amikor pedig az utolsÃ³t, a <c>+7M</c> begÃ©pelÃ©sÃ©vel
>hozz lÃ©tre egy 7 Mbyte-os darabot. MiutÃ¡n ezzel megvagy, a <c>t</c> paranccsal
>vÃ¡ltoztasd meg a tÃpusÃ¡t: elÅszÃ¶r <c>1</c>, hogy kivÃ¡laszd az elÅbb lÃ©trehozott
>partÃciÃ³t, majd <c>41</c>, hogy "PPC PReP Boot" tÃpusÃºra Ã¡llÃtsd. A vÃ©gÃ©n pedig
>bootolhatÃ³ra kell mÃ©g Ã¡llÃtanod.
>
>
><note>
>A PReP partÃciÃ³nak kisebbnek kell lennie, mint 8 MByte!
></note>
>
><pre caption="A PReP boot partÃciÃ³ lÃ©trehozÃ¡sa">
>Command (m for help): p
>
>Disk /dev/sda: 30.7 GB, 30750031872 bytes
>141 heads, 63 sectors/track, 6761 cylinders
>Units = cylinders of 8883 * 512 = 4548096 bytes
>
> Device Boot Start End Blocks Id System
>
>Command (m for help): n
>Command action
> e extended
> p primary partition (1-4)
>p
>Partition number (1-4): 1
>First cylinder (1-6761, default 1): 
>Using default value 1
>Last cylinder or +size or +sizeM or +sizeK (1-6761, default
>6761): +8M
>
>Command (m for help): t
>Selected partition 1
>Hex code (type L to list codes): 41
>Changed system type of partition 1 to 41 (PPC PReP Boot)
>
>Command (m for help): a
>Partition number (1-4): 1
>Command (m for help):
></pre>
>
>
>Ha most kiadod a <c>p</c> parancsot, a kÃ¶vetkezÅ kiosztÃ¡st lÃ¡thatod:
>
>
><pre caption="A kÃ©sz boot partÃciÃ³">
>Command (m for help): p
>
>Disk /dev/sda: 30.7 GB, 30750031872 bytes
>141 heads, 63 sectors/track, 6761 cylinders
>Units = cylinders of 8883 * 512 = 4548096 bytes
>
> Device Boot Start End Blocks Id System
>/dev/sda1 * 1 3 13293 41 PPC PReP Boot
>
>Command (m for help):
></pre>
></body>
></subsection>
><subsection>
><title>A swap partÃciÃ³ lÃ©trehozÃ¡sa</title>
><body>
>
>
>Alkossuk meg a swap partÃciÃ³t is! Ehhez hasznÃ¡ld az <c>n</c> parancsot, 
>hogy Ãºj partÃciÃ³t hozz lÃ©tre, majd a <c>p</c>-t, hogy elsÅdleges (primary)
>tÃpusÃºt. Majd <c>2</c>, mivel a mÃ¡sodik primary partÃciÃ³t kÃ©szÃted, 
>esetÃ¼nkben a <path>/dev/sda2</path>-t. Amikor az elsÅ cilindert kÃ©rdezi, 
>csak Ã¼ss entert. Amikor pedig az utolsÃ³t, add meg a <c>+512M</c>-t, 
>Ãgy egy 512MB mÃ©retÅ±t hoz lÃ©tre. Ha kÃ©sz vagy, a <c>t</c> paranccsal
>Ã¡llÃtsd be a partÃciÃ³ tÃpusÃ¡t, vÃ¡laszd a <c>2</c>-es partÃciÃ³t, majd
>adj meg <c>82</c>-es tÃpust, vagyis "Linux Swap"-et. Ezek utÃ¡n a <c>p</c>
>parancs ehhez hasonlÃ³ kiosztÃ¡st fog mutatni:
>
>
><pre caption="PartÃciÃ³-kiosztÃ¡s a swap lÃ©trehozÃ¡sa utÃ¡n">
>Command (m for help): p
>
>Disk /dev/sda: 30.7 GB, 30750031872 bytes
>141 heads, 63 sectors/track, 6761 cylinders
>Units = cylinders of 8883 * 512 = 4548096 bytes
>
> Device Boot Start End Blocks Id System
>/dev/sda1 1 3 13293 41 PPC PReP Boot
>/dev/sda2 4 117 506331 82 Linux swap
>
>Command (m for help):
></pre>
>
></body>
></subsection>
><subsection>
><title>A root partÃciÃ³ lÃ©trehozÃ¡sa</title>
><body>
>
>
>VÃ©gÃ¼l pedig kÃ©szÃtsÃ¼k el a root partÃciÃ³t. Ehhez az <c>n</c> paranccsal
>lÃ©trehozod az Ãºjat, <c>p</c>-vel megadod, hogy elsÅdleges (primary) kell,
>majd a <c>3</c>-mal azt, hogy a harmadik primary, esetÃ¼nkben a 
><path>/dev/sda3</path>-rÃ³l van szÃ³. Amikor az elsÅ cilindert kÃ©rdezi, csak 
>Ã¼ss entert. Amikor az utolsÃ³t, Ã¼ss megint entert, Ãgy egy akkora partÃciÃ³t hoz
>lÃ©tre, amely a lemez Ã¶sszes maradÃ©k helyÃ©t elfoglalja. Ezek utÃ¡n a 
><c>p</c> parancs ehhez hasonlÃ³ kiosztÃ¡st fog mutatni:
>
>
><pre caption="PartÃciÃ³-kiosztÃ¡s a root partÃciÃ³ lÃ©trehozÃ¡sa utÃ¡n">
>Command (m for help): p
>
>Disk /dev/sda: 30.7 GB, 30750031872 bytes
>141 heads, 63 sectors/track, 6761 cylinders
>Units = cylinders of 8883 * 512 = 4548096 bytes
>
> Device Boot Start End Blocks Id System
>/dev/sda1 1 3 13293 41 PPC PReP Boot
>/dev/sda2 4 117 506331 82 Linux swap
>/dev/sda3 118 6761 29509326 83 Linux
>
>Command (m for help):
></pre>
></body>
></subsection>
><subsection>
><title>A partÃciÃ³-kiosztÃ¡s elmentÃ©se</title>
><body>
>
>
>A kiosztÃ¡s mentÃ©sÃ©hez Ã©s az <c>fdisk</c>-bÅl valÃ³ kilÃ©pÃ©shez 
>hasznÃ¡ld a <c>w</c> parancsot.
>
>
><pre caption="MentÃ©s Ã©s kilÃ©pÃ©s az fdiskbÅl">
>Command (m for help): w
></pre>
>
>
>Most, hogy elkÃ©szÃ¼ltek a partÃciÃ³id, folytathatod a 
><uri link="#filesystems">FÃ¡jlrendszerek lÃ©trehozÃ¡sa</uri> fejezettel.
>
>
></body>
></subsection>
></section>
><section id="filesystems">
><title>FÃ¡jlrendszerek lÃ©trehozÃ¡sa</title>
><subsection>
><title>BevezetÃ©s</title>
><body>
>
>
>A partÃciÃ³id elkÃ©szÃ¼ltek, ideje lenne valamilyen tenni is rÃ¡juk. Ha nem akarsz 
>azzal bajlÃ³dni, hogy milyen tÃpust vÃ¡lassz, Ã©s megfelel az, amit a KÃ©zikÃ¶nyv 
>pÃ©ldÃ¡iban hasznÃ¡lunk, Ã¡tugorhatsz a <uri link="#filesystems-apply">
>FÃ¡jlrendszer lÃ©trehozÃ¡sa egy partÃciÃ³n</uri> fejezetre. Ha igen, akkor lÃ¡ssuk,
>mik is ezek a kÃ¼lÃ¶nfÃ©le fÃ¡jlrendszerek...
>
>
></body>
></subsection>
><subsection>
><title>FÃ¡jlrendszerek?</title>
><body>
>
><note>
>TÃ¶bbfÃ©le fÃ¡jlrendszer kÃ¶zÃ¼l is vÃ¡laszthatsz. Az ext2, ext3 Ã©s ReiserFS a 
>telepÃtÅ CD-n lÃ©vÅ kernelbe van Ã©pÃtve. A JFS Ã©s XFS fÃ¡jlrendszereket kernel 
>modulokon keresztÃ¼l Ã©rheted el.
></note>
>
>
>Az ext2 a leginkÃ¡bb kiprÃ³bÃ¡lt, igazi Linuxos fÃ¡jlrendszer. Nem ismeri
>a metaadat-naplÃ³zÃ¡st, ezÃ©rt az gÃ©p indulÃ¡sakor tÃ¶rtÃ©nÅ ext2-ellenÅrzÃ©s sokÃ¡ig
>eltarthat. ManapsÃ¡g tÃ¶bbfÃ©le Ãºj generÃ¡ciÃ³s naplÃ³zÃ³ fÃ¡jlrendszer kÃ¶zÃ¼l lehet 
>vÃ¡lasztani, melyek nagyon gyorsan ellenÅriznek, ezÃ©rt inkÃ¡bb ezeket Ã©rdemes
>hasznÃ¡lni. A naplÃ³zÃ³ rendszerek megszÃ¼ntetik a rendszerindÃtÃ¡s sorÃ¡n fellÃ©pÅ
>hosszÃº vÃ¡rakozÃ¡sokat, amikor a rendellenes Ã¡llapotban lÃ©vÅ fÃ¡jlrendszereket
>kell kijavÃtani.
>
>
>
>Az ext3 lenne az ext2 rendszer naplÃ³zÃ³ vÃ¡ltozata. Ismeri a metaadat-
>naplÃ³zÃ¡st (vagyis gyorsan visszaÃ¡llÃtja a sÃ©rÃ¼lt adatokat), valamint tÃ¶bbfÃ©le 
>fejlett naplÃ³zÃ³ mÃ³dot is, mint pÃ©ldÃ¡ul teljes Ã©s rendezett adatnaplÃ³zÃ¡s. Egy 
>Ã¡tdolgozott B*-fa indexelÃ©st hasznÃ¡l, ami lehetÅvÃ© teszi, hogy a lehetÅ 
>legtÃ¶bb helyzetben kitÅ±nÅen hasznÃ¡lhatÃ³ legyen. Az ext3 egy nagyon jÃ³ Ã©s 
>megbÃzhatÃ³ fÃ¡jlrendszer.
>
>
>
>A ReiserFS egy B*-fa alapÃº fÃ¡jlrendszer, nagyon jÃ³ Ã¡tlagos 
>teljesÃtmÃ©nnyel. Ha kismÃ©retÅ± (4k-nÃ¡l kisebb) fÃ¡jlokkal kell dolgozni, bÅven 
>felÃ¼lmÃºlja az ext2 Ã©s az ext3 teljesÃtmÃ©nyÃ©t, akÃ¡r 10-15-szÃ¶rÃ¶sen is. JÃ³l 
>skÃ¡lÃ¡zhatÃ³, metaadat-naplÃ³zÃ¡st is ismer. A 2.4.18-as kerneltÅl kezdve 
>megbÃzhatÃ³, hasznÃ¡lhatÃ³ rendszer, mind Ã¡tlagos, mind extrÃ©m hasznÃ¡latra (mint 
>pÃ©ldÃ¡ul nagyon nagy fÃ¡jlrendszerek lÃ©trehozÃ¡sa, rengeteg aprÃ³ fÃ¡jl, vagy 
>nagyon nagy fÃ¡jlok Ã©s tÃ¶bb tÃzezer fÃ¡jlt tartalmazÃ³ kÃ¶nyvtÃ¡rak kezelÃ©se).
>
>
>
>Az XFS is metaadat-naplÃ³zÃ³ fÃ¡jlrendszer, rengeteg kiegÃ©szÃtÅ 
>szolgÃ¡ltatÃ¡ssal, elsÅdlegesen a skÃ¡lÃ¡zhatÃ³sÃ¡gra tervezve. Ezt csak 
>felsÅ kategÃ³riÃ¡s SCSI vagy optikai szÃ¡las adattÃ¡rolÃ³k esetÃ©n javasoljuk, 
>melyek Ã¶nÃ¡llÃ³ szÃ¼netmentes tÃ¡pegysÃ©gen vannak. Mivel az XFS nagyon agresszÃv 
>mÃ³don cache-el (tÃ¡rolja az Ã¡tvitt adatokat a rendszer-memÃ³riÃ¡ban), egy rosszul 
>tervezett program (melyek nem elÃ©g alaposak, amikor fÃ¡jlokat kell lemezre 
>Ãrniuk - s elÃ©g sok ilyen lÃ©tezik) rengeteg adatot elveszÃthet egy hirtelen 
>rendszerleÃ¡llÃ¡s miatt.
>
>
>
>A JFS az IBM nagyteljesÃtmÃ©nyÅ± naplÃ³zÃ³ fÃ¡jlrendszere. NemrÃ©giben vÃ¡lt
>szÃ©les kÃ¶rben elÃ©rhetÅvÃ©.
>
>
></body>
></subsection>
><subsection id="filesystems-apply">
><title>FÃ¡jlrendszer lÃ©trehozÃ¡sa egy partÃciÃ³n</title>
><body>
>
>
>Ahhoz, hogy egy partÃciÃ³n vagy kÃ¶teten fÃ¡jlrendszert hozz lÃ©tre, az adott FS 
>sajÃ¡t eszkÃ¶zeit kell hasznÃ¡lnod:
>
>
><table>
><tr>
> <th>FÃ¡jlrendszer</th>
> <th>A lÃ©trehozÃ¡s parancsa</th>
></tr>
><tr>
> <ti>ext2</ti>
> <ti><c>mke2fs</c></ti>
></tr>
><tr>
> <ti>ext3</ti>
> <ti><c>mke2fs -j</c></ti>
></tr>
><tr>
> <ti>reiserfs</ti>
> <ti><c>mkreiserfs</c></ti>
></tr>
><tr>
> <ti>xfs</ti>
> <ti><c>mkfs.xfs</c></ti>
></tr>
><tr>
> <ti>jfs</ti>
> <ti><c>mkfs.jfs</c></ti>
></tr>
></table>
>
>
>Ha pÃ©ldÃ¡ul a root partÃciÃ³ra (jelen pÃ©ldÃ¡nkban <path>/dev/sda4</path>) akarsz
>ext3 rendszert tenni, Ãgy csinÃ¡lhatod meg:
>
>
><pre caption="FÃ¡jlrendszer lÃ©trehozÃ¡sa egy partÃciÃ³n">
># mke2fs -j /dev/sda4
></pre>
>
>
>Most pedig hozd lÃ©tre a vÃ¡lasztott fÃ¡jlrendszereidet az Ãºjonnan
>lÃ©trehozott partÃciÃ³idon (vagy logikai kÃ¶teteiden).
>
>
></body>
></subsection>
><subsection>
><title>A swap partÃciÃ³ bekapcsolÃ¡sa</title>
><body>
>
>
>Az <c>mkswap</c> paranccsal lehet inicializÃ¡lni a swap partÃciÃ³t:
>
>
><pre caption="Swap bejegyzÃ©s lÃ©trehozÃ¡sa">
># mkswap /dev/sda3
></pre>
>
>
>A swap partÃciÃ³ aktivÃ¡lÃ¡sÃ¡hoz pedig a <c>swapon</c> parancs kell:
>
>
><pre caption="Swap partÃciÃ³ bekapcsolÃ¡sa">
># swapon /dev/sda3
></pre>
>
>
>Hozd lÃ©tre Ã©s kapcsold be a swap-et a fenti parancsokkal!
>
>
></body>
></subsection>
></section>
><section>
><title>CsatolÃ¡s</title>
><body>
>
>
>KÃ©szen vannak a partÃciÃ³id, rajtuk az Ã¼res fÃ¡jlrendszerekkel. Itt az ideje, 
>hogy csatoljuk Åket a <c>mount</c> paranccsal. A pÃ©ldÃ¡nkban a root partÃciÃ³t 
>csatoljuk:
>
>
><pre caption="PartÃciÃ³k csatolÃ¡sa">
># mount /dev/sda4 /mnt/gentoo 
></pre>
>
><note>
>Ha a <path>/tmp</path> kÃ¶nyvtÃ¡rat kÃ¼lÃ¶n partÃciÃ³n akarod tÃ¡rolni, a csatolÃ¡s 
>utÃ¡n meg kell vÃ¡ltoztatnod a jogosultsÃ¡gait: 
><c>chmod 1777 /mnt/gentoo/tmp</c>. Ugyanez vonatkozik a <path>/var/tmp</path> 
>kÃ¶nyvtÃ¡rra is.
></note>
>
>
>Most pedig folytasd a <uri link="?part=1&amp;chap=5">Gentoo Install fÃ¡jlok 
>telepÃtÃ©se</uri> fejezettel.
>
>
></body>
></section>
></sections>

Actions: View

Attachments on bug 172294: 114481 | 114482 | 114499 | 114718 | 114719 | 114720 | 114721 | 114722 | 114724 | 114725 | 114727 | 114728 | 114729 | 114730 | 114732 | 114733 | 114734 | 114735 | 114737 | 114739 | 114740 | 114742 | 114743 | 114744 | 114745 | 114746 | 114748 | 114750 | 114752 | 114753 | 114755 | 114757 | 114759 | 114760 | 114761 | 114763 | 114764 | 114765 | 114767 | 114769 | 114770 | 114772 | 114773 | 114775 | 114776